Az égen hattyúfehér fellegek
a tenger felé szállnak.
Mintha csak üzenetem vinnék,
melyre valahol oly régen várnak…
Úgy szeretlek Téged tovább nem titkolom.
ha átölelve tartasz ébren is álmodom.
Ha csókot ad az ajkad a tenger ízét érzem,
úgy élhetnénk mi ketten, mint senki más, oly szépen…
Úgy szeretlek Téged,
Tagadni nem szabad,
Az életemben soha Nem voltam boldogabb.
Én többre nem is vágyom,
hisz valóra vált álmom.
Ki tudná visszafogni a tovatűnő estét,
Az égre törő fecskét,
Ha vadul zúg a tenger, vagy szerelmes az ember,
Oly szerelmes mint én…
Nagyon szeretlek téged…!
