2010. január 9., szombat

Rimjáték a havas esöben




Hull, hull a bús havasesö,
hideg fátylat zizegve szö.

Ég és torony ködbe veszö,
Hull, hull a bús havasesö.

Kedvem miért olyan elesö?
Hull, hull a bús havasesö.


Várj, várj, szivem, tavasz-lesö,
Hullj, hullj hideg havasesö.

/Áprily Lajos/

Ha én zápor volnék


Ha én zápor volnék,
égig érö zápor,
áztatnám a földet
istenigazából.

Hogyha napfény volnék,
melengetö napfény,
minden sugaramat
széjjel teregetném.

Ha én harmat volnék,
minden reggel s este
lábújjhegyen lépnék
bársonyos füvekre.

Hogyha szellö volnék
erdön, mezön által
járnék a virágok
finom illatával.

Kislány vagyok, s ezért
harmat, napfény, zápor
s a vidám szellö is
igaz, jó barátom.

/Kányádi Sándor/

Szeretnék életed utolsó asszonya lenni...

Szeretnék életed utolsó asszonya lenni... Utolsó szivárvány ég és föld között, Utolsó álom, a mit lázas aggy...