2010. január 9., szombat
Rimjáték a havas esöben
Hull, hull a bús havasesö,
hideg fátylat zizegve szö.
Ég és torony ködbe veszö,
Hull, hull a bús havasesö.
Kedvem miért olyan elesö?
Hull, hull a bús havasesö.
Várj, várj, szivem, tavasz-lesö,
Hullj, hullj hideg havasesö.
/Áprily Lajos/
Ha én zápor volnék
Ha én zápor volnék,
égig érö zápor,
áztatnám a földet
istenigazából.
Hogyha napfény volnék,
melengetö napfény,
minden sugaramat
széjjel teregetném.
Ha én harmat volnék,
minden reggel s este
lábújjhegyen lépnék
bársonyos füvekre.
Hogyha szellö volnék
erdön, mezön által
járnék a virágok
finom illatával.
Kislány vagyok, s ezért
harmat, napfény, zápor
s a vidám szellö is
igaz, jó barátom.
/Kányádi Sándor/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Szeretnék életed utolsó asszonya lenni...
Szeretnék életed utolsó asszonya lenni... Utolsó szivárvány ég és föld között, Utolsó álom, a mit lázas aggy...
-
Az égen hattyúfehér fellegek a tenger felé szállnak. Mintha csak üzenetem vinnék, melyre valahol oly régen várnak… Úgy szeretlek Téged tová...
-
Az élet gyönyörü, oly édes keserü, Hány kincs van ami kell, hány könnycsepp gurul el Miért lehetett igy, miért csalt meg a sziv, Kinek jó eg...
-
Benne vagy némán a szavamban, minden gondolatomban. Az éjszaka sötétjében, és minden nappalomban. Az öszi szélben és minden esözésben, a kap...