Ha én zápor volnék,
égig érö zápor,
áztatnám a földet
istenigazából.
Hogyha napfény volnék,
melengetö napfény,
minden sugaramat
széjjel teregetném.
Ha én harmat volnék,
minden reggel s este
lábújjhegyen lépnék
bársonyos füvekre.
Hogyha szellö volnék
erdön, mezön által
járnék a virágok
finom illatával.
Kislány vagyok, s ezért
harmat, napfény, zápor
s a vidám szellö is
igaz, jó barátom.
/Kányádi Sándor/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.