2010. május 1., szombat

Édes Anyácskám,



Bennem élsz örökké...

Édes Anyám felnézek az égre,
Ott látok egy fénylö csillagot,
Szivemet a fájdalom szoritja
Édes Anyám ugye Te vagy ott.

Látod talán milyen az életem,
Ne fájjon a szived jó Anyám
Ne hullajtsd a könnyeidet értem
Úgy hiányzol Édes Anyukám!

Fényképedröl mosolyogsz Te felém,
Néha-néha beszélek hozzád
Két kezemmel simogatlak Téged,
De Te nem simogatsz vissza jó Anyám.

Tudom én hogy nem hagytál el engem
Itt ragyogsz fent vigyázol reám
Imátkozom én a jó Istenhez
Áldjon Téged Édes jó Anyám!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Szeretnék életed utolsó asszonya lenni...

Szeretnék életed utolsó asszonya lenni... Utolsó szivárvány ég és föld között, Utolsó álom, a mit lázas aggy...