2009. december 14., hétfő

Bartalis János - Várlak


Várlak...

Éjfél van és én még nem alszom.
Hallgatom a csendes éjjeli zajt.
A mezön piheg.
Fáradt csillagok bóbiskolnak.
A hold lezuhant a kertek mögé.
Várlak, hogy jöjj.
Várlak, hogy egyszer besuhanj.
Hold-lábaid nesztelen röptét lesem
a bokorközön.
Szellölengésed fehér szárnyalását.
Várlak, hogy itt légy,
hogy eljöjj és megörvendeztess.
Várom a lombzajt.
Várom a harmatcseppek
piciny csengését.
Várom az apró füvek suttogását.
Várlak Téged!...
...Szivem ös mély dobbanását
várom a csendes éjben.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Szeretnék életed utolsó asszonya lenni...

Szeretnék életed utolsó asszonya lenni... Utolsó szivárvány ég és föld között, Utolsó álom, a mit lázas aggy...